Testvértelepüléseink

Ukrajna

Ezen térségből Ajak három testvértelepüléssel áll kapcsolatban Császlóc, Nagydobrony és Verbiás. Kölcsönös egyetértéssel és a  kulturális, oktatási és egyéb területeken meglévő együttműködések megerősítésnek szándékától vezérelve  jött létre a testvértelepülési megállapodás Császlóccal 2012. február 18-án, Nagydobronyal 2007. szeptember 15-én, Verbiással 2012. december 11-én.

 

 

Császlóc

Ungvártól mintegy 13 kilométerre déli irányban terül el. A község évtizedeken át közigazgatásilag Kereknyéhez tartozott. 2003-ban elnyerte önállóságát.
A krónikákban 1263-ban fordul elő először a település neve. A XIV. században nagyobbrészt már a Császlóczi család bírja, emellett kisebb birtokai vannak itt a Pálócziaknak is. 1338-ban a szerednyei váruradalomhoz csatolják. A korabeli feljegyzések szerint anyaegyháza már a XIV. században működött.

Lakóinak száma a 2001-es népszámlálás adatai szerint 820 fő, ebből 424 magyar nemzetiségűnek vallja magát. Császlóc lakóinak többsége római katolikus.

A szovjet éra évtizedeiben a helybéliek a kereknyei földművesekkel együtt megalakított közös gazdaságban tevékenykedtek. A Ungvár vonzáskörzetéhez tartozó településről már ezekben az időkben is sokan eljártak a megyei székvárosba dolgozni. Jelenleg mintegy 150 munkást foglalkoztat a Császlóc közelében felépített hatalmas (gáz) kompresszorállomás. A közeli Nasztunya tejüzemnek mintegy félszáz alkalmazottja van.

Középkori római katolikus templomát még a XIV. században emelték, azóta többször átépítették. Ritkaságszámba menő fáiról egykor méltán volt híres a császlóci arborétum. Az arborétum közepén áll a több mint kétszáz éves kastélyépület.

A helyi római katolikus hívek búcsú ünnepüket augusztus 15-én tartják. A császlóciak 2003 óta rendeznek falunapokat.

Nemrégiben egy Ajaki Kulturális és Hagyományőrző Egyesülettel közösen beadott pályázatnak köszönhetően felújították a település Kultúrházát.

Császlóc városi ünnepségeink rendszeres résztvevője. Roják Mária, Császlóc polgármestere az Önkormányzat meghívásának eleget téve biztosította Ajakot, hogy népdalaikat és néptánc tudásukat ismételten bemutatják az ajaki és ide látogató közönségnek a IX. Ajaki Nemzetközi Lakodalmas és Hagyományőrző Fesztiválon.

Nagydobrony

Az Ajaki Hírmondó korábbi számában részletesen is megismerhették a testvértelepülést.

A Kárpátalja legnagyobb magyarlakta községe, mely őrzi népszokásaiban, népviseletében gazdag hagyományait. Bár népviseletét már nem a napi viseletben őrzi, de ma is varrnak, hímeznek a nagydobronyi asszonyok.

A településen gyűjtött népdalt egykor Bartók Béla és Kodály Zoltán is. Ismertek itt máig a nagydobronyi népballadák, és híresek a lakodalmi szokások. A lakodalmi kendőkön, szőtteseken pedig máig megtalálhatók a dobronyi rózsák.

A dobronyi fazekasság is híres volt, melynek hagyományait Hidi Endre keramikus, iparművész vitte tovább a településen. Az itt élők többsége református vallású.

Szilvási Zoltán polgármester vezetésével a testvértelepülés hagyományőrző fellépő csoportokkal ismét tiszteletét teszi Fesztiválunkon.

Verbiás

 Verebes (korábban Verbiás) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Volóci járásban.

Alsóvereckétől 5 km-re északkeletre fekszik, rajta halad át a Vereckei-hágón átvezető út.
Verebes (Verbias, Verbiás) nevét 1570-be említették először. A település nevét a rajta átfolyó (Füzes) patakról kapta.
1889-ben egyesítették Hlubokpatak, Petruszovica és Verbiás községeket.
1910-ben 562 lakosából 16 magyar, 107 német, 439 ruszin volt. Ebből 452 görögkatolikus, 108 izraelita volt.
A trianoni békeszerződésig Bereg vármegye Alsóvereckei járásához tartozott. Ma 1000 lakosú ruszin falu. Görögkatolikus fatemploma 1888-ban épült.
Határában van a 839 m magas Vereckei-hágó, ahol a hagyomány szerint a magyar fősereg 896-ban benyomult a Kárpát-medencébe.
A falu feletti 846 m magas Beszkid-hegyen 1881. szeptember 4-én egy 4 m magas gránitobeliszket emeltek, rajta emlékfelirattal.
1996-ban a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség emlékművet kívánt itt állítani. A Matl Péter, munkácsi szobrász alkotta honfoglalási emlékművet folyamatosan romboltak az ukrán ultranacionalisták. 2008-ban Sziklavári Vilmos ungvári főkonzul kezdeményezésére a magyar állam 25 millió Ft ráfordítással újjáépíttette azt – ugyancsak Matl Péter kivitelezésében. Az emlékmű a Kelet és Nyugat közötti kaput jelképezi. Hét tömbből áll, amely a Kárpátokon átvonuló hét honfoglaló törzset szimbolizálja. A „kapu” nyílásában a vérszerződésre emlékeztető oltárkő található.

Iván Pavlovics Pivkács, Verbiás polgármestere a Vereckei-hágóhoz invitálja a közeljövőben Ajakot, ahol a két település testvértelepülési kapcsolatának szimbólumaként egy Ajaki filagória kerül átadásra.

000.jpg 001.jpg 002.jpg

003.JPG 004.JPG

Térkép